Nálunk tradíció, hogy az emberek jól érzik magukat és finomabbnál finomabb
ételek mellett vigadoznak. Legyen az családi összejövetel, vagy céges rendezvény,
sohasem okoz csalódást egy – grúz mintára rendezett – kivételes esemény.
Hagyományos értelemben véve grúznak lenni már-már szinte egyenlő azzal,
hogy az ember jókat és értelemszerűen sokat eszik. Na és persze mindezt
sokáig, akár órákon keresztül, boldogan a jóbarátok és a családtagok
társaságában.

Na-ná, hogy a grúz mitológia is összefüggésbe hozza az étkezést az ország,
Grúzia létrejöttével. Mint az köztudott Grúzia lenyűgöző, káprázatos vidéken,
a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben található.
A grúz eredetmonda szerint a világ teremtésekor a grúzok úgy belefeledkeztek
a lakmározásba és ünneplésbe, hogy teljesen kiment a fejükből az, hogy Isten
határidőt szabott nekik, hogy kiválasszák a nekik tetsző földet letelepedésre.
A hatalmas sült húsok, a szilva szósz és a töltött padlizsánnal teli dínomdánom
közben, végül Isten kérdőre vonta a grúzokat. Mire ők azt felelték, hogy a nagy
falatozással valójában hálát adtak az Istennek, hogy ilyen csodálatos világot
teremtett. Isten hallván ezt megenyhült és a grúzoknak adta azt a pompázatos
sarkot a Földön, amelyet valójában magának tartogatott. Így került a grúz nép
a monda szerint a Kaukázus térségébe.

Hozzászólások

hozzászólások

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *